A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb.

Glikémiás index (GI) jelentése

A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-100 terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. A szőlőcukorhoz (gukóz) viszonyítunk, ennek glikémiás indexét 100%-nak vesszük. 

Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad. A magas GI érték gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik. A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg.

Alapanyagok vércukor emelő képessége (=glikémiás index, GI)

90-100%

szőlőcukor, kristálycukor, méz,
gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely
torták, sütemények, édességek, kekszek, ropogtatnivaló
koktélok, cukrozott italok
krumplipüré, főtt burgonya

70-90%

fehérlisztből készült pékáru, fehérlisztből készült tészta
Abonett, kétszersült, puffasztott rizs
szőlő, görögdinnye

50-70%

zabpehely
kukorica, zöldborsó
főtt rizs
cukrozatlan gyümölcslevek (100%)
banán, ananász, sárgadinnye, mangó,

30-50%

teljes kiőrlésű gabonából készült termékek
árpa, bulgur, hajdina, köles, quinoa, barna rizs
tej, joghurt, kefir
gyümölcsök nagy része
durum tészta

30% alatti

gyümölcscukor, diabetikus méz
lencse, bab
korpás müzli, korpás keksz

15% alatti

legtöbb zöldség: spárga, brokkoli, karfiol, zeller, uborka,
padlizsán, cukkini, paprika, paradicsom, retek, stb.


Glikémiás index befolyásoló tényezői

Emeli

- hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás,
turmixolás, reszelés 

- szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele,
(kevésbé javasolt például a gyümölcslé a nyers gyümölccsel szemben) 

Csökkenti

- magas rost tartalom, pl. teljes kiőrlésű gabona

- szénhidráttal egyidejűleg fogyasztott zsírok és fehérjék

- nagy amilóz tartalom, pl. sima tészta helyett durum tészta, fehér rizs helyett basmati rizs

- szerves savak pl. kis mennyiségű ecet

- rövid ideig tartó hőkezelés pl. "al dente" tészta kevésbé emeli meg a vércukrot

Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?

  • A szénhidrát fajtája: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony glikémiás index értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld fölött termő zöldségek és a hüvelyesek is.
    A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.
  • Az elfogyasztott ételben a szénhidrát alapanyag mérete is befolyásolja a Gl-t. Minél kisebbre vannak őrölve, vágva, darálva az alapanyagok, annál magasabb a Gl értékük. A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.
  • A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a GI értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, lassítják a felszívódást.
  • A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.
  • Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok GI értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.
  • A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

Mikor érdemes alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztani?

Mivel a GI az élelmiszerben lévő szénhidrátok minőségéről ad információt, így az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása főként szénhidrátanyagcsere-zavar, illetve fogyókúra során indokolt. Ezek az élelmiszerek kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet, így a kiegyensúlyozott cukorbetegdiéta alapjait képzik. Inzulinrezisztenseknekis érdemes alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztaniuk, hiszen a cél ennél a betegség diétájánál is az egyenletes, normál vércukorszint elérése, fenntartása.

A fogyókúrázóknak is hasonló okokból javasolt az alacsony glikémiás indexú élelmiszerek fogyasztása.

A magas glikémiás indexű ételek ezzel szemben nemcsak hízáshoz vezethetnek, hanem a vércukorszintet is gyorsan emelik, amely kifejezetten előnytelen cukorbetegség étrendi terápiájában.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen ételek ajánlottak cukorbetegség esetén?

A gabonafélék, köretek közül a basmati rizs, barna rizs,kuszkusz, bulgur az úgynevezett pszeudocereáliák, mint például a quinoa, vagy a köles.

A keményítőben szegény zöldségek is bátran fogyaszthatók, ilyenek például a salátafélék, tökfélék, padlizsán, retek, cékla...stb.

A gyümölcsök tekintetében a banán és szőlő fogyasztása kerülendő. Általánosságban elmondható, hogy a túlérett gyümölcsök fogyasztását érdemes kerülni. A gyümölcsök esetén is figyelembe kell venni az egyéni toleranciát mind a mennyiségek, mind a gyümölcs fajtája tekintetében.

Természetesen a hozzáadott cukrok fogyasztása is kerülendő, hiszen a glikémiás indexük magas, a vércukorszintet gyorsan és nagymértékben képesek megemelni.